Tanulmányok

Báger Gusztáv költő írása Varga Csaba Megváltó Szerelem című képes versek könyvéről: „Aki ismeri Varga Csaba korábbi munkáit, tudja, hogy számára az írás nemcsak a ráció és a fantázia eszményi egymásba simulása, hanem egyfajta rítus, a szellem felékesítése, vagy az ő szavaival élve, a lélek álommámora. Hasonló attitűd működik szövegeiben, mint a népmesékben és a […]

A szeretetcsalád rehabilitációja Varga Csaba   Családvesztő, vagy családziláló korban élünk. Ha nem esik nehezünkre, ne fordítsunk hátat az igazságnak, mert az igazság és az igazság fájdalma régóta tudatosul. A huszonegyedik század elejére a család gyönyörűséges lényege, magas rangú értelme, gyakorlati élethaszna megkérdőjeleződött, s a család valódi és tiszta minősége, sokoldalú érzelmi, lelki, szellemi tartalma

I. Az új családkép és családfejlesztés A család nem köztársaság, mert nem közpolitikai alakulat; a család nem közgazdasági vállalkozás, mert nem piaci szervezet; a család nem életmentő segélyszervezet, mert nem szociális szolgáltatás. Ebből nem következik, hogy a család nem önszervező közösség, hogy nem családi vállalkozás, vagy nem szociális védőháló. Éppen ellenkezőleg. A család szuverén életközösség,

  Bevezetés        A paradigma fogalmát Thomas Kuhn elméletéből kölcsönzöm. A paradigmák eszerint olyan magyarázóelvek, amelyek képesek összefüggő és meggyőző értelmezést nyújtani a valóság szűkebb vagy tágabb vonatkozásaiban. Amennyiben elfogadjuk Thomas Kuhn elméletét a paradigmák váltásáról, úgy a társadalmi élet, a művelődés folyamatainak változása, alakulása is igényelheti, hogy időnként újabb paradigmák jelenjenek meg, amelyek képesek

  A konzervativizmus és liberalizmus szerepváltásai a geostratégiai küzdelmekben Napjainkban a konzervativizmusról és a liberalizmusról folyatott eszmecserék a politikai gondolkodásban, a társadalomelméletekben és a különféle gazdaságfilozófiákban szinte már parttalanná váltak. A két irányzat modern története az elmúlt két évszázad nyugati eszmetörténetének egyik fő gerincét alkotja. A két fogalom közötti viszony értelmezése a humán- és társadalomtudományokban