- Új helyzet, új kihívások
Évszázadokig természetes és működőképes volt az életnek egy olyan rendje és formája, ahol az egyének, családok, közösségek teljesen vagy jórészt önmagukat látták el. A családi vagy közösségi öngondoskodás az élet fenntartásának és továbbvitelének volt a normális típusa. Senki nem kérdőjelezte meg, senki nem akart mást. Az önellátást és az öngondoskodást jószerivel csak kiegészítette az egyre sokrétűbb kereskedelem.
Az ipari forradalom és az ipari társadalom sem rúgta még fel az önellátást és öngondoskodást, csak a globális fogyasztói modell kierőltetése és a manipulált piac érdeke változtatta meg végleg a mindennapi élet törvényét és az életszervezés alapvető formáit. A szocializmus háztáji gazdálkodása is megőrizte az önellátás számos elemét, noha az államkapitalizmus működése is elkezdte a régi önszervezési minták háttérbe szorítását.
A drámai fordulat az elmúlt harminc évben játszódott le. Nem csak a városi, hanem a falusi családok is felhagytak a részleges önellátással is. A kerteket füvesítették vagy egyáltalán nem gondozták. A közel sem mindig elfogadható minőségű élelmiszereket a nagy (jórészt külföldi tulajdonú) üzletláncok áruházaiban vásárolták meg, vagy például a házakban, lakásokban áttértek az elektromos-, vagy később elsősorban a gázfűtésre.
Ez nem éppen fenntartható új életforma, s új életszemlélet. A családok minden tekintetben a külső, „piaci”, vagy állami ellátórendszer szolgáltatásaira csatlakoztak. Ezzel még inkább arra kényszerültek, hogy bérmunkások legyenek, mert a szolgáltatások árát fedezni kellett a családok jövedelméből. Nem véletlen, hogy a család is visszafejlődött, zömében csak fogyasztói közösséggé épült le, ahol az élet fenntartása kizárólag a megszerzett jövedelmektől függött.
Az elmúlt tíz év azonban egyre nyilvánvalóvá tette, hogy ez a szélsőséges életkiszolgáltatottság, felelősségáthárítás, öngondoskodás-feladás széleskörű társadalmi krízissé válik. Önmagában már a külső ellátórendszer alacsony színvonala miatt is, hiszen az olcsó áruk sokasága egyúttal az életminőség romlását hozza magával. Ez nem csak az élelmiszer ellátásra vonatkozik, hanem az életfenntartás szinte minden területére. A szegénység bővülése, vagy a munkahelyek számának visszaesése a krízist felnagyította.
Főként azért, mert a családok jelentős hányada már nem vállalt felelősséget önmagáért, sőt a fizikai munkától is elhatárolja magát. Szinte mindent ingyen, házhoz szállítva akar kapni. A legfrissebb fordulat azonban reálissá tette, hogy az élet bármikor veszélybe kerülhet, kezdve a pénzügyi világválságoktól a nem európai migránsok jól szervezett beözönléséig. Ezért a családok kisebb része már „felébredt”, visszatanulja a (legalább részleges) önellátást, törődik saját egészségével, vagy önként megszerzi azt a tudást, amivel ismét új, de már valóban fenntartható életformát teremt magának.
Minden kontinensen, de a Kárpát-medencében is azért jönnek létre például az ököfalvak, az élőfalvak, a közösségvárosok, vagy a szeretet-települések, mert a többszörös életveszély, s a kiélezett fenntarthatatlanság ösztönöz a változások önkéntes-tudatos végigvitelére.
Ezért sokszorosan indokolt, hogy gyorsan növekvő számba jöjjenek létre önellátó-öngondoskodó hálózatok, amelyek azonban újragondolják a jelenlegi önellátási felfogásokat, s új önellátó-öngondoskodó programok, avagy élettörekvések születnek. Ezért érthető, hogy az új alternatíva ilyen elvekre épül:
- Az önellátás-öngondoskodás nem pusztán a pénzkapitalizmus jórészt természet- és életellenes, sőt család- és közösségellenes tendenciáira adott társadalmi és szellemi válasz,
- Az önellátás-öngondoskodás az Élet védelme s folytatása, a szeretet-létezés (egyik) vágyának valóra váltása, a közösségek újrateremtése, a kardinális értékek továbbvitele és megújítása, stb.,
- Az önellátás-öngondoskodás a család erősítése és a család állandó újrateremtése,
- Az önellátás-öngondoskodás az egyik új (aranykori) teremtő világmozgalom.
Az új helyzet drámaisága most is annyiban jó, hogy az új kihívást látványosan felmutatja és életprogrammá konvertálja. Ezért a mindennapi élet új életrendje születőben van, ami szükségképpen nem a régi parasztgazdaság, vagy nem a szocialista háztáji gazdálkodás visszahozatala. Más a helyzet és más a lehetőség. Ezért összefoglalva így fogalmazható meg az új önellátás és öngondoskodás iránya:
- Ez elsőrendűen a családok, az együttműködő családok, a tágabb együttélő közösségek és a települések önellátása-öngondoskodása,
- Az új önellátás elsőrendűen az emberi (egyéni, családi, közösségi) élet önteremtése, védelme és minőségének tudatos emelése,
- Ez az öngondoskodás a szerves életminőség, a kölcsönös szolidaritás, a felelős szabadság, a szeretetalapú öngondoskodás programja,
- A részleges önellátást sem váltja ki, nem pótolhatja semmilyen gazdasági vagy állami ellátás, vagy ellátó rendszer, ugyanakkor lényegesen kiegészíti, kibővíti, stabilizálja,
- Az önellátás nemcsak az emberi test fizikai ellátása táplálékokkal, hanem legalább ugyanígy lelki, szellemi önkéntes, felelős öngondoskodás,
- Ezért is az önellátás nem pusztán energia ellátás, vagy egészségi öngondoskodás, avagy egészségtartás és egészségvisszaállítás,
- Az új (és egyben régi) önellátás-öngondoskodás alapvetően a szeretet alapú létezés személyes, családi és közösségi alapvető életmódja,
- A szeretetcsalád ezért sokrétű, szeretetlényegű (többszörös, gazdag) önellátó öngondoskodás.
Ezért a mai globális és egyben hazai krízisben, sőt a globális dráma hatására sem lehet más új családminta, mint az életképes szeretetcsalád, amelyet részben hívhatunk önszervező szerelemcsaládnak, bizalomközösségnek, vagy éppen önfejleszző tudáscsaládnak is. A sem szorul semmilyen magyarázatra, hogy a magyar (tágabban a kárpát-medencei) társadalom feladata ugyanez, sőt az öngondoskodó család tényleges újrateremtésében, életesélyének növelésében az egyik élen járó nemzet lehet. A Nemzeti Önellátó és Öngondoskodó Hálózatok (NeÖnH) programja így azért jön létre, hogy ezt a sokrétű feladatot tudatosítsa és segítse, sőt a családok egyre bővülő körénél támogassa az önellátó-öngondoskodó hálózatok létrejöttét.
- Az új önellátás és öngondoskodás jellemzése
Kezdjük először is az új helyzet követelte sokrétű új önellátás és öngondoskodás bemutatásával. A jelenlegi történelmi és társadalmi helyzet, különösen az európai kontinens átfogó válsága sürgeti a megoldás visszatanítását és a nemzeti önellátási program sokoldalú állami és önkormányzati támogatását is.
Az új önellátás és öngondoskodás tíz alapvető formája
Az új önellátás és öngondoskodás kiinduló tartalmai, formái, típusai a következők:
- Az élelmiszer termelés és feldolgozás, mint az önellátás-öngondoskodás alapja (ami egyúttal helyi piacokat is létrehoz, vagy a már meglévőket erősíti)
- A lakás önellátás-öngondoskodás (kezdve az öko-házaktól a szeretet-terekig),
- Az energia (megújuló és alternatív energia) önellátás-öngondoskodás,
- Egészség önellátás-öngondoskodás (személyes, családi és közösségi egészség),
- Önellátás és öngondoskodás családi-közösségi és települési önálló gazdálkodással (kezdve a kézművességtől, a kisiparig vagy bármilyen szolgáltatásig)
- A tudás (tágabban szellemi) önellátás és öngondoskodás, s egyúttal új lelki és mentális mintáék térhódítása, s a szeretetélet visszatanulása,
- A kulturális önellátás és öngondoskodás megőrzése és kibővítése, beleértve az értékrend tudatosítását, avagy az alapvető értékek vállalását,
- A családi belső életszervezés, önteremtés és család-fenntatás formáinak megszületése, az új munkakultúra és új felelősség tudatos elérése,
- Az önellátás és öngondoskodás közösségi hálózatai, amelyek védőgyűrűként szolgálnak,
- Összefoglalóan az önellátás és öngondoskodás új, szeretet alapú családi és közösségi magatartás, viselkedés, életesélyt javító önellátás és öngondoskodás.
Vitathatatlanná válik, hogy a gyerekek megszületése, felnevelése alapvetően függ az élet (a család- és közösségi létezés) újrateremtésétől, aminek kulcseleme az önellátás és öngondoskodás életgyakorlattá tétele.
Az önellátás további tevékenységei
A tíz elemből álló új önellátáshoz s öngondoskodáshoz további részelemek kapcsolódnak.
Az élelmiszerbiztonság például megköveteli, hogy ne csak a multi üzletláncok és élelmiszergyárak termékein alapuljon a lakosság ellátása, hanem mindazok, akiknek lehetőségük nyílik rá, saját kertjükben megtermelhessék éves élelmiszerfogyasztásuk kisebb vagy nagyobb részét, vagy akár a feleslegből piacra is juttathassanak, árucsere-alapot képezhessenek.
Az önellátás új közösségi formái a falusi és városi közösségi mintakertek, az iskolakertek, vagy a lakótelepi mintakertek. Minderre faluhelyen többnyire adott a gazdálkodás lehetősége, városban pedig egy egészen újszerű technológia bevezetésére tennénk kísérletet.
Falvakban tehát a lakosok részben hagyományos és új termesztési és állattartási eljárásokkal foglalkozhatnának, melyhez elsajátíthatnák a szükséges ismereteket – legyen az szabadföldi kertészkedés, zöldség-gyümölcs termesztés, avagy fóliasátras növénytermesztés; továbbá állattenyésztés. Az új irányok például a biogazdálkodás és a biointenzív élelmiszer termesztés.
Ezen tevékenységekhez a mezőgazdasági alapismeretek elsajátításán túl arra is szüksége lesz e vállalkozóknak, hogy a megtanult alap- és segédanyagokat, eszközöket, növényi magvakat, palántákat, kis-, vagy tenyészállatokat hol szerezhetik be, hova fordulhatnak, ha szerviz-gondjuk akad. Az oktatásnak tehát erre is ki kell terjednie.
A városi tetőtéri üvegházas megoldásoknak világszerte nyolcszáz milliós tábora van, idehaza még jóformán ismeretlen, viszont a szakemberek segítenek abban, hogy a világ legjobb minőségű termékeit állíthassuk elő, ráadásul a hagyományos üvegházas eljárásokhoz képest sokszoros mennyiségben, tökéletes beltartalommal.
Szintén megfontolandó az országszerte kihasználatlanul álló lapostetős házak tetejének könnyűszerkezetes üvegházas beépítésére, amellyel ráadásul négy legyet is ütünk egy csapásra, ugyanis friss termékekkel láthatják el magukat – és környezetüket – a ház lakói, továbbá ez megoldja a tető vízszigetelését, s a tető hőszigetelését – sőt plusz hőenergiát biztosít például a lépcsőházak, közös helyiségek számára, s egyben ez a program közösségteremtő hatású lesz.
Kiemelt szerepe van az önellátás, öngondoskodás intézményeinek, épületeinek, szolgáltatásainak. A közösségi kertekhez például kell Önellátás Ház, ami egyúttal az egyéni és közösségi gazdálkodó képzés helye. Ezek a fenntartható életmód és képzési központok természetesen egyúttal közösségi házak.
Önellátás Ház, ami oktatási központ is
Az Önellátás Ház egyrészt a gazdálkodás központja, a munkák szervezésének helye, ahol egyaránt folyhat élelmiszer feldolgozás vagy éppen hütőteremben tárolás. Az Önellátás Ház természetesen együttműködik, ahol majd létrejönnek ilyenek, a Szeretet Házakkal és Öngyógyítás Házakkal, avagy ezek tevékenysége részben történhet az Önellátás Házakban is.
Az Önellátás Ház egyszerre Közösségi Ház, Tudás Ház, vagy éppen oktatási központ is.
A tervezett felnőttképzések és gyakorlati oktatások egyrészt az élelmiszer ellátás régi és új módszereit segíti elsajátítani, másrészt az eredményes gazdálkodáshoz szükséges etikus vállalkozói magatartást célozza elsajátíttatni, harmadrészt határozottan törekszik arra, hogy az új évezred ökológiai életmód mintái érdekében ismertté tegye a fenntartható életvitel elveit, és technikáit, végül negyedrészt az önellátáshoz és közösségfejlesztéshez egyaránt szükséges új tudásokat, új megközelítéseket, szeretnénk befogadhatóvá tenni.
A képzések mellett folyamatos tapasztalatcsere megbeszéléseket szerveznek, majd pedig egyfelől a szomszédos településeknek, másfelől a környező járások és megyék érdeklődői számára szakmai konferenciákat rendeznek. A felsorolt képzések mellett tervezünk olyanokat is, mint felkészítés az ökogazdaság gyakorlatára, vagy a helyi közösségi pénz bevezetésének a tanítására.
Közösségi Ház, mint életminőség-javító és szabadidő központ
Közösségi Házként a fentebb felsoroltakon túl szabadidő- egészség- és életmódjavító programokat kínál a helyi és környező települések lakosainak, melyek minőségi, közösségi szabadidő eltöltést és feltöltődést tesznek lehetővé. Miután a Közösségi Ház egyik fő funkciója a fenntartható életmód elveinek, programjainak, szellemi törekvéseinek és gyakorlati mintáinak bemutatása, így nemcsak maga az épület, hanem a kert is – közösségi mintakertészetként – a fenntarthatóság új útjait igyekszik reprezentálni. Ezért többek között a biointenzív talajművelés, zöldség- és gyümölcstermesztés új módjait tanítja, de akár kisebb fűszer- és gyógynövény kertként is működhet majd.
Az új életminőség intézménye szellemi intelligencia központ
Meglehetősen régóta tudjuk, hogy a gazdasági intelligencia a szellemi intelligenciától függ. Nem kizárólag, de mindenekelőtt. A szellemi intelligencia részben a tudással és a tudáshasznosítással azonos, részben azonban több ennél: meghaladás képesség, túlugrás-gyakorlat, mindenoldalú innováció, kreatív probléma-megoldás. A (fejlett és nem fejlett) világ mindenhol szembesül az új felismeréssel: a gazdaság nem tudja eltartani a társadalmat, az államot és például a tudásteremtést sem. Ha ez nyilvánvalóan így van, méghozzá drámai mértékben, akkor rögtön az vetődik fel, hogy a gazdaság teljesítőképessége hogyan növelhető. Így abban is új világhelyzet van: a gazdaságnak soha nem látott mértékben önérdeke, hogy a szellemi intelligencia fejlődését támogassa. És egyébként a szellemi intelligencia bővítése, teremtése, fejlesztése új gazdasági ágazat. Lehet ebben kételkedni, de lehet komolyan venni. A mentális ipar, a pszichológiai gazdaság, a spirituális gazdaság, az erkölcsi gazdaság (és a fogalmakat még hosszan sorolhatnánk) már új ágazatai a világgazdaságnak. A gazdaság új, s ismét meghatározó eleme a lokális gazdaság, s ezen belül ismét előtérbe kerül az önellátó gazdaság.
Családtámogatás és társadalomfejlesztés
Az önellátás széles körű elterjedése azzal az előnnyel is jár, hogy a családok életminőség javulásának egyik eszköze és egyben feltétele is. Ennek révén az önellátás és öngondoskodásra épülő életszervezés ugyanígy javítja a települések társadalmának minőségét és kohézióját. Az önellátás tehát a létezés szeretetállapotát is erősíti.
A társadalom is akkor válik szeretettársadalommá, ha minél több család és minden több más közösség is tudatosan törekszik arra, hogy szereteten alapuljon, s a szeretetet képviselje. Ez nem valamilyen elvont idea, nem idealizált életcél, sőt a felsorolásból az is látszik, hogy nem konfliktusmentes életforma.
A szeretetcsalád a normális, hétköznapi, folyamatosan gondokkal küzdő, de harmóniát, békét, boldogságot teremtő családtörekvések egyik pozitív alternatívája. Ha ellenben egy-egy család tartóan szeretetlenségben él, akkor szeretet jelző nélküli családnak is aligha nevezhető.
Az önellátó szeretetcsalád életprogramot azonban minden család választhatja. A szeretetcsalád erős védőernyő is. A szeretet-, avagy szerelemcsaládot semmilyen külső vagy belső félelem nem teheti tönkre. A család szeretettartalma miatt a normális napi feszültségek fokozatosan mosolyterápiával kezelhetővé válnak.
A szeretetcsalád szükségképpen a szeretetbeszéd és a szeretetkommunikáció családja, amely a feszültségeket egyre gyakrabban feloldja, kisimítja, kiegyenlíti. Ezért a problémák, vagy a félreértések kimondhatók és empátiával összekapcsolva megoldhatók. Már azért is, mert a szeretetcsaládban a tagok eljutnak a Belső Hangjukkal való folyamatos „párbeszédre”.
Az öngondoskodó szeretetcsalád többek között a tudás közössége is. A szeretetcsalád a belső (lelki-szellemi és transzcendens) és a külső (tudományos és tudományon túli) tudások megbecsülése és folyamatos gyarapítása, mert az egyéni, sok életen át fennmaradt tudatlanságok a türelmes szellemi építkezéssel átfordíthatók életbölcsességgé, létezéstudássá.
- Az új önellátás és öngondoskodás koncepciója és vonzó jövőképének további elemei
Az új önellátás és öngondoskodás tíz alapvető formája lehetővé teszi, hogy a családok megerősödjenek, önszervezőkké váljanak, s uralják saját sorsukat. A kardinális cél tehát az, hogy Magyarországon minden tájegységben, minden településen, minél szélesebb társadalmi körben az új önellátás és öngondoskodás bevált és elismert családi és társadalmi gyakorlat legyen. Ennek érdekében szerveződik meg egy olyan nemzeti szintű inspiráló és támogató rendszer, amely megismerteti, tanítja, támogatja az új önellátás és öngondoskodás elveinek és konkrét módszereinek elterjedését.
Ezért hozzuk létre a Nemzeti Önellátó és Öngondoskodó Hálózatokat (NeÖnH), és a hálózatokat segítő szervező és támogató nonprofit szervezeteket, amelyek szintén hálózatként működnek majd.
A fontosabb önellátó-öngondoskodó projekteket tervezzük:
- A különböző, egyedi, bevált családi önellátás-öngondoskodás minták elemzése,
- Új és komplex családi önellátás és öngondoskodás minták létrehozása és széles körű megismertetése,
- Az önellátó-öngondoskodó közösségi projektek megvalósítása (például közösségi mintakertek, iskolakertek, lakótelepi mintakertek, stb.),
- Településeken belül és települések közösen szervezzenek meg együttműködő, egymást segítő új önellátási és öngondoskodási hálózatok,
- Jöjjenek létre az önellátó-öngondoskodó falvak, városok, városrészek, kistérségek projektjei,
- A szeretetfalva, boldogságváros projektek valósuljanak meg. (Az új és komplex családi önellátást és öngondoskodást elsősorban ezekben az új szellemiségű projektekben lehet leginkább valóra váltani.)
- Legyen egy ágyásod és vegyél részt a közösségi önellátásban címmel különböző képzések, tréningek szerveződjenek.
Az önellátó és öngondoskodó hálózatok társadalmi hálózata szintén a magyar társadalom egyik önteremtő, önfejlesztő mozgalma lehet, amely minden olyan szervezetnek, csoportnak, önkéntes körnek szövetségese, akik az új önellátásért-öngondoskodásért dolgoznak.
- Indoklás
Először is szeretnék újra megerősíteni, hogy az új önellátó-öngondoskodó életforma lényege, hogy nem csak élelmiszer-, vagy nemcsak energia önellátás. A helyzetkép leírásában indokoltuk, hogy milyen okok miatt elkerülhetetlen a magyar társadalom és ezen belül a családok (persze ugyanígy az egyedül élők) érdekében az önellátás-öngondoskodás visszatanítása, elterjesztése.
Az alapvető indok kettős: (1) az élet fenntartása, s (2) az életminőség javítása egyaránt követeli ezt a társadalmi-családi újjászületést.
Az új önellátás-öngondoskodás természetesen senki számára nem lehet kötelező, sőt nagyon sok polgár és nagyon sok családtöredék, vagy például nagyon sok egészségileg romló állapotban lévő ember nem vállalkozhat az önellátás-öngondoskodás feladatainak önálló ellátására, saját erővel való végzésére.
A települési és kisebb térségi önellátó-öngondoskodó hálózatok azért is szükségesek, hogy a bajban lévő személyeknél és családoknál segítse az elfogadható élet fenntartását.
A Nemzeti Önellátó és Öngondoskodó Hálózatok (NeÖnH) ugyanakkor mindenhol az egyéni, családi, települési életminőség tudatos emelésének is példái, erőforrásai, támogatói. A minőségi javulás többek között ilyen eredményeket hozhat:
- A családi önellátás lehetővé teszi a több gyermek születését, szeretetben, s életbiztonságban való felnevelését,
- A sokrétű önellátás-öngondoskodás egyúttal jövedelempótló és -kiváltó életforma,
- Kiszámítható és magasabb minőségű családi élet feltételeit teremti meg,
- A család tagjait ismét természet- és közösségbarát életformába emeli,
- A jó minőségű bioélelmiszereket, olcsó energiát és például tartós egészséget ad,
- Ismét értéknek tekinti és visszahozza a családi és közösségi hagyományokat,
- A szeretet, a bizalom, a felelősség, az önkéntesség normái ismét általánossá válnak.
Az új önellátásra és öngondoskodásra alapozott magyar társadalom hosszú távon is talpon marad, életkedve növekszik, életerőssé válik, hitében javul, magasabb szinten tartja meg önmagát.
- Célok, feladatok, tevékenységek, útjelzők, indikátorok
A felsorolt megfontolások, felismerések birtokában az új önellátás és öngondoskodás önkéntes. sikeres, életörömöt hozó elterjedése érdekében a következő alapvető célok mondhatók ki:
- Egyéni és családi önellátás, öngondoskodás néhány fontosabb célja:
- Lehetőleg minél több embernek, minél több családnak, minél több kisközösségnek saját kertjében (vagy bérelt kertjében, közösségi kertjében, stb.) legyen egy vagy több ágyása, saját konyhakertje, önellátó kiskertje, egy hektáros kertje, stb.
- Lehetőleg minél több ember, család úgy újítsa fel, vagy új házát úgy építse, hogy egyszerre legyen ökoház, önellátó ház, intelligens ház és például szeretettér.
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség térjen át a megújuló és alternatív energiák használatára, azaz energetikailag önellátó legyen, beleértve a fával tüzelhető tömegkályhák, kandallók (stb.) építését is,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség, település érje el, hogy egészségét megőrizze, vagy éppen javítsa, méghozzá úgy, hogy visszatanulja a hagyományos és mai öngyógyítást, s jöjjenek létre az öngyógyítást tanító intézmények, csoportok,
- Lehetőleg minél több ember, család és közösség önellátó-öngondoskodó gazdálkodó és gazdasági vállalkozó, s ennek megfelelően lásson el termelői, feldolgozói vagy éppen szolgáltatói feladatokat,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség önműveléssel vagy szervezett képzéssel, gyakorlatok tanulásával, tréningekkel folyamatosan szerezze meg a szükséges tudásokat, beleértve az önmagukon végzett szellemi-lelki változtatások követelte ismereteket és gyakorlati tudásokat,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség forduljon vissza a valódi értékekhez, vállalja az értékek képviseletét, s ennek érdekében vigye tovább az inspiráló hagyományokat, az önellátás-öngondoskodás kultúráját,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség bölcsen, tudatosan készüljön saját élete-életük teremtésére, a családfenntartás módszereinek meghonosítására, az új munkakultúrára, s az önellátó-öngondoskodó felelősség gyakorlására,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség vállalja, hogy saját lakóhelyén, közösen a szomszédos településekkel létre hoz új önellátó-öngondoskodó közösségeket, hálózatokat, vállalkozásokat,
- Lehetőleg minél több ember, család, közösség fogadja el, s ennek megfelelően éljen, hogy az önellátás és öngondoskodás új, szeretet alapú családi és közösségi magatartás, s viselkedés, életesélyt javító önellátás és öngondoskodás.
2.A települési, térségi önellátó-öngondoskodó hálózatok tervezete:
- A hálózatok tagjai lehetnek:
- településen belül az önellátó-öngondoskodó családok, s együttműködő kisközösségeik (minimum öt önellátó-öngondoskodó család részvétele)
- térségi önellátó-öngondoskodó családok társasága (minimum öt önellátó-öngondoskodó közösség alapíthatja)
- Kiemelt közösségi s kistérségi tevékenységek, programok:
- a felsorolt tíz önellátó-öngondoskodó tevékenység (ebből minimum négy-öt)
- közös feladatok ellátása saját vállalkozásokkal a tíz tevékenyégkörön belül (közös élelmiszer feldolgozás, település energia park, öngyógyító ház, stb.)
- települési Önellátó (Közösségi) Házak létrehozása és működtetése
- önellátást és öngondoskodást tanító oktatások, képzések megszervezése (felnőttképzési egyetemek formájában)
- önellátó-öngondoskodó családok közösségeinek rendezvényei, bemutatói, ünnepei,
- ajánlások, javaslatok, stratégiák készítése kormányzatnak és önkormányzatoknak az önellátás-öngondoskodás fejlesztésére
- önellátó-öngondoskodó családok és hálózatok nemzeti, térségi, helyi portáljai, kiadványai, stb.internetes oldalai (+ globális, kárpát-medencei szeretettér és tudásközpontjai)
- önellátás-öngondoskodás értéktár (magértékek és értékkoalíciók képviselete)
3.Legfelső (nemzeti szintű) hálózatokat irányító testület:
Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok Magisztrátusa (jogilag nem bejegyzett szellemi, stratégiai, irányítói testület)
- tagjai a térségi és települési önellátó-öngondoskodó hálózatok képviselői
- és a példamutató önellátó-öngondoskodó családok képviselői (választással régiókként)
A magisztrátusnak nincs elnöke, öt-hét magiszter irányítja-képviseli (két-három évenként mások).
Létrejöhetnek megyei vagy kistérségi önellátó-öngondoskodást irányító, vezető magisztrátusok is.
4.A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok szervező-cselekvő csapata (jogilag bejegyzet, egyesület vagy nonprofit kft).
Javasolt neve: Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok Társasága, ügyvezetővel, három-négy szakmai felelőssel az élen.
5.A Magisztrátusok Közcselekvő Közösségei:
Minden térségi magisztrátus és/vagy helyi hálózat létrehozhatja – ajánlásai szerint – a következő részfeladatokat ellátó csoportokat:
- Önellátó-Öngondoskodó Hálózat önellátást, gazdálkodást, vállalkozást tervező-szervező csoport (közösen az országos és térségi önellátó-öngondoskodó csoportokkal)
- Önellátó-Öngondoskodó Hálózat felnőttképzési egyeteme (képzési, tréning, stb. feladatokra), például „Legyen egy ágyásod és vegyél részt a közösségi önellátásban” címmel,
- Önellátó-Öngondoskodó Hálózatnak, az öngyógyítást visszatanító és gyakorló közösségként legyen „öngyógyító csoportja” (közösen a Nemzeti Öngyógyító Mozgalommal)
- Önellátó Ház tervezés, építés, működtetés – szakértői közösség alapítása, működtetése,
- Önellátó-Öngondoskodó Hálózat szervezzen saját informatikai csoportot, médiaközösséget (közösen a civil médiákkal)
- Önellátó-Öngondoskodó Hálózat programteremtő és értékőrző közösségként hozzon létre szellemi csoportokat, kutatásra, stratégiai tervezésre, stb. (beleértve a szeretetcsalád kutatásokat is)
Mindez így együtt akár öt-tíz év közös munkája lehet. Saját erejük és lehetőségeik ismeretében fokozatosan építsék ki háttér támogató csoportjaikat.
6.Stratégiai szakaszok a hálózatok és közösségek megvalósításában:
- a személyes és közösségi tudat fejlesztése (a projekt tervezésében és megvalósításában résztvevőknek, kezdve a kertészektől a gyógyítókig vagy a tudástanítókig)
- az önellátáshoz szükséges fizikai és más feltételek elérése (föld, kert, épületek, szerszámok, gépek, eszközök, könyvek, hagyományok, inspirációk, stb.)
- az önellátáshoz szükséges helyes tudás megszerzése (iskolai képzés, felnőttképzés, családok képzése, egyéni önképzés, egyetemi képzés, stb.)
- önellátási-öngondoskodási tevékenységek (termelés, feldolgozás, termékcsere, helyi piac, önkéntesség, stb.) folyamatos végzése
- szeretettel való (személyes, közösségi) munkavégzés
- közösségi önellátó házak építése és működtetése az önellátás közösségi-családi szervezéséhez
- önellátási támogató rendszer kibővítése: családsegítő szolgálatok, öngyógyító mozgalmak, családmentorálások, kulturális mozgalmak, ökofalvak, stb.
- állami és önkormányzati támogatások és menedzselések
- állami és alternatív médiák részvétele a cselekvésmintáik megismertetésében.
- A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok indulásának fontosabb módszerei, megoldásai
A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok a program elfogadása után a következő lépéseket, megoldásokat választja:
- A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok részletes tervének kidolgozása 2017 elejéig
- A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok települési és térségi csoportjainak létrehozása, elsőrendű alapítókként az önellátó családok tagjainak részvételével
- Az eddigi önellátó-öngondoskodó csoportoktól, közösségektől, településektől folyamatos tanulás és tapasztalatcsere,
- Az önellátóvá-öngondoskodóvá válás módszertanainak kidolgozása
- Az önellátó-öngondoskodó képzések (egyetemek) szervezése kistérségi-járási szinten, illetve városokban és/vagy városrészekben
- 2017-től minta önellátó-öngondoskodó települések kiválasztása és koncentrált fejlesztése, együttműködve az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel,
- A mozgalom szükséges intézményei
- Térségi és nemzeti Önellátó-Öngondoskodó ünnepek szervezése (évente egyszer kárpát-medencei szeretetcsalád fesztivál)
- Önellátó-Öngondoskodó (felnőttképzési) Egyetem megalakítása
- Nemzeti, térségi, települési szeretetcsalád internetes portálok (FB oldalak, stb.) létrehozása
- Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó ötlettár, jógyakorlatok tára létrehozása
- Önellátó-Öngondoskodó könyvek, módszertani füzetek kiadása
- Az állami szervezetekkel közösen pályázatok kiírása 2017 elejétől
- A kormányzati intézmények sokoldalú támogatásának elérése – a megalakulástól kezdve
Tanítási, képzési, tanácsadási, tréning (stb.) tervek
A képzések megszervezése az Önellátás és Öngondoskodás Felnőttképzési Egyetem létrehozásával kezdődik.
A tervezett képzések és gyakorlati oktatások egyrészt az élelmiszer ellátás régi és új módszereit segíti elsajátítani, másrészt pedig az eredményes gazdálkodáshoz szükséges etikus vállalkozói magatartást célozza elsajátíttatni, harmadrészt határozottan törekszik arra, hogy az új évezred ökológiai életmód mintái érdekében ismertté tegye a fenntartható életvitel elveit, és technikáit, végül negyedrészt az önellátáshoz és közösségfejlesztéshez egyaránt szükséges új tudásokat, új megközelítéseket, új lelki mintákat szeretné befogadhatóvá tenni.
A képzések mellett folyamatos tapasztalatcsere megbeszéléseket szerveznek, majd pedig egyfelől a szomszédos településeknek, másfelől pedig a környező járások és megyék érdeklődői számára szakmai konferenciákat rendeznek.
Az egyetemnek lesznek központi képzései, különösen a tanárok képzése-továbbképzése miatt, s lesznek térségi és/vagy települési kurzusai.
Komplett felnőttképzés – Négy, egymást erősítő modulból áll (240 óra),
A képzés tematikája:
- Legyen egy ágyásod és kiskerted – öko-kertgazdasági képzés modul
Tematikája:
– öko-kertgazdaság, biogazdálkodás
– visszatérés és előrelépés (ősi magyar hagyományok és „új” talajművelés és termesztés)
– kerttervezés, ágyástervezés, szakrális kertek, stb.
– élelmiszer önellátás elvei és gyakorlatai
– komposztkészítés, trágyázás
– biointenzív gazdálkodás elvei és módszerei
– biointenzív talajjavítás és ágyás-előkészítés
– humusztáplálás, humuszpótlás
– vetőmag kiválasztás, palántázás,
– szabadföldi és fóliasátras termesztés
– termesztés teljes folyamata
– locsolás, öntözés, csepegtető rendszer
– öko permetezés, öko növényvédelem, stb.
– terméstárolás, hűtés, stb.
– élelmiszer-feldolgozás
– családi és közösség mintakertek
– gyakorlati képzés: Minden hallgatónak egy-egy ágyás, a talaj feljavítástól kezdve a termés feldolgozásáig mindent maga csinál;
- Legyél sokoldalúan önfenntartó – ökogazdálkodási és gazdasági képzés modul
Tematikája:
– élelmiszer önellátás
– energetikai önellátás
– egészségi önellátás, öngyógyítás
– szellemi önellátás, tudásfeldolgozás és alkalmazás
– önellátási gazdálkodás, gazdasági vállalkozás alapítása
– közösségi önellátásban való aktív személyes elkötelezettség erősítése
– a helyi cserepiacokon, a helyi közösségi piacokon, a helyi kiskereskedelemben való részvétel
– közösségi vállalkozásokban való szereplés, a helyi közösségi pénz (pénzhelyettesítő)
bevezetése;
– gyakorlati képzés: kemence és/vagy tömegkályha-építés, pince/jégverem építés, vízellátás;
- Műszaki-technikai és gazdasági alapismeretek és gyakorlatok
Tematikája:
– műszaki alapismeretek az ökogazdasághoz
– vállalkozói alapismeretek az ökogazdasághoz
– pénzügyi alapismeretek az ökogazdasághoz;
- Élj fenntartható és harmonikus életet – öko-életmód képzés modul
Tematikája:
– fenntartható élet új programja
– harmóniában a természettel és önmagunkkal
– a személyes és a családi önfenntartó életmód mintái
– családszervezés, családteremtés régi és új mintái, formái
– önfenntartás családi mintáinak megismerése és adaptálása
– a régi- és új életminőség minták feltárása, visszatanulása, terjesztése
– ökotudatosság növelése
– közösségtudatosság és közösségteremtés (új minőségű termelő és fogyasztó közösségek, családi és szomszédsági összefogások)
– belső tudatosság erősítése
– az új tudások kreatív befogadását segítő önfejlesztés,
– gyakorlati képzés: saját önellátó ház (ökoház) tervezése, a ház belső terének rendezése, önellátó/önfenntartó életmód gyakorlati végig vitele;
- Egyéb képzéshez kapcsolódó feladatok:
Új életmód minták – kutatás
Tananyag készítés – mind a négy modulra
Tananyag kiadás, nyomtatás, sokszorosítás
Távoktatási tananyag készítés
Power pointos előadások, és videó kisfilmek készítése
A képzés megszervezése különböző helyszíneken
A képzésekre a felkészült előadók kiválasztása, felkérése
A képzések idején a szállás- és étkezés megszervezése
A képzések gyakorlati bemutatóinak megszervezése
A távoktatási szoftver megvásárlása és alkalmazása
Az oktatás és távoktatás szervezésének, lebonyolításának költségvetése
A képzések kommunikációja (honlap, teaser, google adwords, facebook kapmpány, szórólapok, plakátok, egyéb hirdetési felületek)
A képzések videódokumentációinak elkészítése;
- Településszerkezeti szempontok
A Nemzeti Önellátó-Öngondoskodó Hálózatok tervezett programja és struktúrája illeszkedik a magyar településszerkezethez és illeszkedik a pályázatok rendszeréhez és módszertanához. A hálózatok alapját az önellátó és öngondoskodó családok és közösségeik jelentik. Ennek megfelelően lehetnek új önellátó és öngondoskodó közösségek településeken belül, településeken, kistérségekben, megyékben, akár még régiókban is. A nagyobb falvakban s a városokban akár egy-egy utcában vagy például egy-egy lakótelepen szerveződhetnek önellátó-öngondoskodó közösségek.
- Marketing, kommunikáció, célcsoport szerint
A nemzeti hálózat élni kíván a marketing módszerekkel, a kommunikációs rendszerekkel, az állami és az alternatív médiák támogatásával. Erre majd külön stratégia készül. Az interneten szintén minden lehetőséget használni fog, az új médiák kommunikációs eszközeit is. A jelenlegi médiatapasztalatok szerint az egyik leghatékonyabb eszköz az internetes televízió portál, vagy egyáltalán a videofilmek készítése és széleskörű használata.
Az előzetes tervek szerint a Önellátás és Öngondoskodás Felnőttképzési Egyetem internetes képzést is indít.
- Kockázatok, ellenérvek, célcsoport szerint
A kockázatokat majd külön táblázatokban mutatjuk be. Annak a kockázatait is, ha egy ilyen széleskörű önellátó-öngondoskodó hálózati rendszer nem jön létre.
Budapest, 2016. augusztus 7..
Készítették:
Varga Csaba,
Szánthó Attila,
Sall Margit,
Pászti Tímea,
Farkas Károly,
Dr. Török Péter,
Bircsák Tibor,
Deák Bárdos András
és mások