Teremtsük újra Erdélyt, ami volt és ami lehet: Tündérkert.
Az Új Tündérkert a korábbi és most is élő, rendkívül gazdag és termékeny, szimbolikus tündérkert felfogások újjáteremtése a 21. századra.
Az Új Tündérkert az eddigi és a jelenlegi tündérkert felfogások kiszélesítése és tudatosítása. Ennek az is értelme, hogy az eddigi erdélyi identitásokat új minőségen egyesítheti.
A Tündérkert egyszerre égi és földi Édenkert Erdélyben, vagy tágabban a Kárpát Hazában.
A Tündérkert teremtés párhuzamos teremtés, felülről lefelé haladva, a teremtett valóság minden dimenziójában.
A Tündérkert először is az Égi Tündérkert/Édenkert/Istenkert materializálása a földön (indításképpen kitüntetetten Erdélyben), másodszor ennek az égi tündérkertnek a felfedezése minden emberben (esetünkben minden erdélyi lélekben), harmadszor mindennapi életünk vezetésének átadása a belső isteni tündérkert-énünknek, negyedszer az előbbiek segítségével minél több erdélyi család tündérkert-közösséggé változtatása, s ötödször minden erdélyi tündérkert-polgár saját kisközösségeinek tudatosan tündérkertté formálása.
Ebből következik a hatodik feladat, hogy Erdélyben minden település és térség tündérkert-közösséggé teremtse magát. Hetedszer nyílt vállalása annak, hogy Erdélyország a maga egészében gyönyörű tündérkertté fejlődjön, ami sokkal több, mint politikai vagy gazdasági önállóság.
Nyolcadszor mindennek feltétele, hogy az erdélyi közösségi tudat végleg feltöltődjön a tündérkert minőségével és értékrendjével. Kilencedszer a személyes és közösségi tudatok megerősödése révén Erdélyben a szellem ismét magasra szárnyaljon, s így egyaránt az ősi és az új tudások mindenki által használhatóvá váljanak. A marosvécsi Erdélyi Helikon találkozók hagyománya ezt a régi-új szellemi szerep megtalálását is ösztönzi.
Tizedszer az Új Tündérkert idea és program központi szíve és természete, hogy szeretet-mindenséget teremt, és ekként kezd el működni és tartósan azzá is válik.
Ez az Új Tündérkert idea alkalmas arra, hogy Erdélynek a következő harminc évre egyszerre távlatos és jelenre szóló stratégiát teremtsen – többek között – egy széleskörű erdélyi szellemi parlament révén.
A felvázoltak szerint az Új Tündérkert (régi és mai elemeit összeillesztve és összeforrasztva) tehát egyaránt édeni valóságot-világot teremthet minden erdélyi polgár személyiségén belül, és ezzel párhuzamosan Erdély minden szegletében és egész társadalmában.
Ehhez a székelység ősi (szkíta-hun) hagyománylánca minden eredeti inspirációt és cselekvési módot elénk hoz. Azért lehetséges előhívni ezeket, s egyben újjáteremteni az édeni minőséget, mert az isteni szeretettség megtapasztalásával és aktivizálásával a székelység ősi lelkülete újjászülethet a 21. században.
Ez a sorsdöntő változás egyaránt végbemehet az erdélyi valóság minden szintjén és létezési formájában.
Néhány aktuális példa.
Erdélyország minden családjában és közösségében visszatérhetnek a minél szélesebb, sokoldalúbb önellátáshoz és ugyanakkor a (családi és közösségi) öngondoskodáshoz.
Az önellátással szinkronban Erdélynek változatlanul megadatik a kapu-szerep, ami nem egyszerűen geopolitikai, vagy világgazdasági, hanem geotársadalmi funkció és jövőlehetőség. Ez az összeköttetés ma is létező kapu az euroatlanti és eurázsiai világtérségek között. Ennek is messzire mutató szimbóluma a Székely Kapu.
Az emberi létezés alapjainak mai újrateremtése egyúttal a közösségi (települési és térségi) önszerveződés, s közösségi elkötelezettségű önkormányzás megerősítése és közvetlen tündérkertté változtatása. Ez elvezethet a jövő szakrális működési formáihoz is. Ehhez a törvényhozó székely falu vagy egyáltalán a székek hagyománya nemes indíttatás.
A visszaszerzett lelki-szellemi önállóság kivetül társadalmi, gazdasági és politikai közösségi szabadsággá. A jelképesen a Kárpátok havas csúcsain megőrzött erdélyi cselekvő szellem segíti kiteljesíteni a belső-külső Tündérországot.
Az Új Tündérkert azt sugallja, hogy az erdélyiek kertje Isten Kertje, a székelyek kertje minden erdélyi ember és családjának édeni kertje, ami egyaránt az aranykori szellemi kertje. A szellemi kert teszi pedig lehetővé az öngondoskodás és közösségi gondoskodás egységét is, így a virágzó-termő kiskertek és közösségi kertek lesznek újra mintái a társadalmi közösségek „kertjeinek”.
A múlt kertjei átnemesednek új, édeni lélek- és életkertekké.
Ha szorongásaink miatt esetleg beletörődünk abba, hogy a tündérkert parlagon maradó föld, akkor a remények és az életesélyek elszállnak.
Ha hiszünk az erdélyi tündérkert ideájában és lehetőségében, akkor a teremtés angyalai és kertészei lehetünk.
Varga Csaba