Közösség- és demokráciafejlesztés projekt
Az ezredforduló utáni Európában és Magyarországon vitathatatlanul az élet minősége a kulcskérdés. A gazdasági-társadalmi világválság csak felerősítette az életminőség problémáit. Ezért a társadalmi innováció központi kérdése az lett, hogy lokális szinten, településről településre haladva, hogyan lehet az életminőséget emelni, ami már nem csak anyagi-jóléti, vagy szociális fejlődés.
Az abai és a Fejér megyei közösség- és demokráciafejlesztés című TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0015 projekt (2010-2012) keretén belül az abai demokráciakísérlet és közösségfejlesztés – hálózati jellegű – modelljét kívánják első lépésben adaptálni, majd megvalósítani és továbbfejleszteni négy Fejér megyei településen: Csókakőn, Sárosdon, Sárkeresztúron, Nagylókon. Abán a fejlesztés második lépcsője – többek között – azt jelenti, hogy minden egyes utcaközösség saját honlapot kap, az utcaközösségben végzett kölcsönös segítéseket helyi pénzben értékelik, a legjobb utcaközösségek – akik az önellátásban, önsegítésben a legjobbak voltak – évente komoly fejlesztési támogatást kapnak. És mind az öt településen olyan helyi akciók lesznek, mint az Életedért Lépj Szolgálat vagy a helyi közösségi pénz bevezetése.
Megvalósításának programját négy fejlesztési szakaszra bontjuk:
1. Az információáramlás kétirányúsítása: a választott képviselők, és az önkormányzati intézmények számára lehetővé teszi a lakosság elvárásainak, kívánságainak jobb megismerését; a lakosság betekintést nyerhet a döntések tartalmába és a döntéshozók szándékainak és az önkormányzattól független objektív feltételek megismerésébe.
2. Konzultációs rendszer (strukturált párbeszéd) kialakítása: a lakosság kifejtheti álláspontját az adott kérdésekben, de a hatalom gyakorlói nem kötelesek azt figyelembe venni a döntéshozatalok során.
3. Egyeztetés és együttműködés rendszere: a fejlesztésnek ezen a szintjén a lakosság teljes részvétele megvalósul a lakókörnyezetükhöz kapcsolódó fejlesztési projektek megvalósításában. Ez már a részvételi demokrácia első formája.
4. Participáció (részvétel) szintje: a helyi hatalom megosztása a közösen hozott döntésekben (co-décision) is jelentkezik. Fontosnak tartjuk az erre felkészítő munkát: mobil telefonos tájékoztató jellegű szavazások, interaktivitás, a kábeltévé műsoraiban a lakossági vélemények (lakókörzetek) bemutatása, a vélemények ütköztetése, kerekasztal beszélgetések, a honlapon rendszeres fórumok szervezése stb.
Módszerei, egyben a fejlesztés lépcsőfokai:
a) strukturált párbeszéd a polgárokkal (a lakosság felkeresése és bevonása), civil képviselők hálózatának kiépülése és számukra helyi fórum kialakítása;
b) a strukturált párbeszéden túl társadalmi szerződés létrehozása;
c) a társadalmi szerződés után a részvételi demokrácia intézményesítése magisztrátus keretében;
d) a magisztrátussal párhuzamosan intelligens helyi társadalom közösségi fejlesztése helyi akciók segítségével; önkéntesek bevonása
e) mindehhez új közösségi képzés, új tudás befogadása, a civilegyetem létrehozása, a projektmenedzserek és a helyi önkéntesek és szakemberek képzése, továbbá széleskörű nyilvánosság teremtése; rugalmas, gyakorlatorientált képzési módszerek kipróbálása
A társadalmi szerződés létrehozásának tervezett folyamata:
1. Utcaközösségi körzetek kijelölése, utcaközösségek megalakítása, civil képviselők jelölése
2. Felmérés az utcaközösségi mintakörzetben, a közösségi helyzetkép megfogalmazása
3. Civil képviselők megválasztása az utcaközösségekben
4. Civil képviselők helyi szervezetének megalakulása (civil fórum vagy más néven), más társadalmi csoportok (vállalkozók, fiatalok, egyházak, stb.) szintén civil képviselőket választanak
5. Civilegyetem megalakulása és folyamatos működése
6. Társadalmi szerződés nyilvános vitái
7. Társadalmi szerződés aláírása
8. Társadalmi szerződés megvalósításának első lépcsői
9. Társadalmi szerződés ünnepe és rég-új közösségi ünnepek rendezése
10. Helyi akciók indítása: hagyományápolás és kultúrafejlesztés, falumag létrehozása és családi védőgyűrűk, iskolakísérletek, iskolafejlesztések, e-közigazgatás, ÉLSZ-Napokon egészségfejlesztés, közösségi pénz, helyi élelmiszer termelése és –feldolgozása, új helyi piac és a nem piac jellegű, önellátó gazdaság fejlesztése, új kommunikáció (utcaközösségi honlapok, helyi és/vagy kistérségi internetes rádió és tv), közösségi kártya bevezetése, stb.
11. Magisztrátusok megalakulása és tartós működése
12. Az utcaközösségek saját honlapokat működtetnek, amelyeken a személyes és közösségi jócselekedeket is vezetik és értékelik közösségi pénzben.
A közösség- és demokrácia fejlesztés lehetőséget teremt az új életminőségre, ami pedig már átvezet az új lokális életvilág, avagy közösségi társadalom korszakába. Aba és a másik négy település – azonos elvek mentén – önálló fejlődési modelleket dolgoz ki. Nem szeretnénk előre elkiabálni a sikert, vagy nem lenne jó, ha előre kimondanánk a jó következtetéseket, annyit viszont talán jelezhetünk, hogy az öt településen egy egészen más és valóban új (lokális) Magyarország születik. Hogy Fejér megyében ez átfogóan és ugyanakkor részletesen milyen lesz, azt ezen a honlapon mindenki megismerheti.